Technológiai környezet - hogy HANGzik?

Volt már szó közösségi dokumentumok, képek, prezentáció, podcast és videó, élő hang és élő videó, oktatási segédanyagok, blogok, mikroblogok és aktuális tartózkodási hely megosztásáról a témahét során, viszont amit én leggyakrabban használok, arról szó sem esett: a zene megosztására alkalmas eszközök/oldalak. Ezért ezt a bejegyzést a zenemegosztóknak szentelem - amik éppúgy képesek a közösségépítésre, mint a témahéten hallott eszközök nagyrésze.


Hogy hasznos lesz-e, azt nem tudom. Melinda kommentjének köszönhetően döntöttem úgy, hogy belevágok, aki az előző bejegyzésemhez - amiben feltettem a kérdést, hogy az általam ismert, de nem használt eszközök ott vannak-e a digitális tolltartómban - ezt írta: "Szerintem ott van, hiszen tudod, hogy létezik/léteznek ez(ek) a program(ok). Az, hogy most épp nincsen rá szükséged a tanulásban/ munkában/ magánéletben, az nem baj. Majd "kihegyezed" őket, ha kell!" Teljesen egyetértek a gondolattal - ha szükségem lesz rá, meg fogom tanulni. Ezért szeretném bemutatni nektek az általam ismert zenemegosztókat, hogy ott legyen a digitális tolltartótokban, és ha esetleg szükségetek lesz rá, tudjátok mihez lehet nyúlni!

Forrás: http://bit.ly/GAUKM2

Sokak által ismert, zenehallgatásra és megosztásra alkalmas oldal a Myspace. A 2003 óta működő szolgáltatás nem csak zene megosztására alkalmas, hanem egy olyan interaktív honlap, amely fotó és videó megosztását is lehetővé teszi, de kezelhető blogként, lehet személyes profilunk, és alkothatunk csoportokat. 2008-ban létrejött a Myspace Music névre hallgató oldal, ami számos új funkcióval bővítette az eddig ismert lehetőségek tárházát. Amellett, hogy feltölthetünk, szabadon belehallgathatunk mások zenéibe; láthatjuk, hogy világszerte melyek a legnépszerűbb slágerek; műfajonként rangsorokat találhatunk; összeállíthatunk listákat a saját kedvenceinkből és ezt megoszthatjuk másokkal, és így tovább. Rengeteg előadó tölti fel a zenéit, és teszi térítésmentesen elérhetővé, ezért az oldal használata teljesen legális. A feltöltés ugyan bizonyos kötöttségekkel jár (saját szerzeménynek kell lennie/ engedéllyel kell rendelkeznünk), de aki saját kreálmányait szeretné népszerűsíteni, annak ez egy nagyon kedvező lehetőség. És aki nem a számítógépe előtt szeretne zenét hallgatni, meg is vásárolhatja a hallgatni kívánt nótákat.
(Forrás: wiki)

Forrás: http://bit.ly/GAVTmV

A 2006 óta (nemrég itthon is) működő Deezer egy zenei streamingszolgáltatás, ingyenes zenehallgatást tesz lehetővé. A regisztráció opcionális, bejelentkezés nélkül is megkereshetjük kedvenceinket. A "netrádió" (30.000 rádióállomás!) funkció is ingyenes, "előfizetési díj fejében pedig online zenegépként és a fájlok feltöltésének lehetősége révén privát zenetárként is használható. A fizető ügyfelek le is tölthetik a lejátszási listáikat és kedvenc számaikat" - amit a jelenleg körülbelül 15 millió dal közül választhatnak ki. Az ITcafén olvastam, hogy a "korlátlan és reklámmentes online zenehallgatást lehetővé tévő Deezer Premium előfizetés havi díja 3,49, míg a letöltési lehetőséget és egyéb extrákat biztosító Premium+ csomagé 6,99 euró – ugyanezekért Nyugat-Európa nagy részében 4,99, illetve 9,99 eurót kell fizetni." Tehát havonta kicsit több, mint 1000 Ft-ért legálisan tölthetünk le zenét. A Deezernek ma körülbelül 20 millió felhasználója van, ebből 1,4 millió előfizető. Órán is elhangzott, hogy ódzkodunk azoktól a dolgoktól, amik letöltéséért fizetni kell, pedig havonta 1000 Ft tényleg nem sok. Ennek ellenére én sem vagyok előfizető - bár én szinte mindig a számítógépről hallgatok zenét. A szolgáltatás elérhető okostelefonokon és tableten is.
(Forrás: wiki, kisalföld, ITcafé)

Forrás: http://bit.ly/GDyy31

Zenehallgatásra leggyakrabban a mixcloud-ot vagy a soundcloud-ot használom. Ha társasjátékozás közben nem akarok folyton a zenével bíbelődni, csak beteszek egy mixet, és néhány órára megszabadulok a felelősségtől. :) Ezekre az oldalakra is tölthetünk fel zenéket, zenei listákat, mixeket, ezeket megoszthatjuk másokkal, megtalálhatjuk a kedvenc "előadóinkat" - vagy a kedvenc felhasználóinkat, akiknek a zenéjét szívesen hallgatjuk. A soundcloud-on megjegyzéseket szúrhatunk be az egyes mixek hallgatásakor megjelenő sávba, amit mások is látni fognak, amikor hallgatják. Informálódhatunk arról, hogy hányszor játszották már le az adott mixet, hányan tették a kedvenceik közé, hányan töltötték le (mert hogy korlátozott számban letölthetőek!) és hogy hányan szóltak hozzá. Sőt, saját sound-okat is készíthetünk, és feltölthetjük az oldalra, majd figyelhetjük, hogy tetszik a többieknek. A regisztráció itt is opcionális, az alkalmazást összeköthetjük a facebookkal, és elérhetjük mobiltelefonról. Természetesen előfizethetünk extra szolgáltatásokra (reklámmentesség, korlátlan letöltés) is, de mielőtt ezt megtennénk, lehetőségünk van 14 napig ingyenesen kipróbálni az előfizetőknek járó plusz funkciókat. Ez egy igazi közösségi zenemegosztó oldal, mindenki megmutathatja a sajátját. "Everyone has sounds to share." 

Forrás: http://bit.ly/GEJhsk

A mixcloud-on is térítésmentesen hallgathatunk zenét, vagy rádiót, lehetnek kedvenceink, készíthetünk listát, visszakereshetjük az általunk hallgatott zenéket/ műsorokat, kereshetünk barátokat, követhetjük őket, láthatjuk, nekik mi tetszik. Rögtön tweetelhetjük a nekünk tetsző mixeket, üzenetet küldhetünk másoknak, csoportokat hozhatunk létre vagy csatlakozhatunk már meglévőkhöz, népszerűsíthetjük, terjeszthetjük feltöltött zenéinket, kedvenc rádióműsorainkat. De feltölthetünk podcasteket is. Bizony-bizony. A mixcloud alkalmas oktatási célokra is. Ebben a rövid videóban láthatjátok, pontosan hogyan működik az oldal, és hogy mi mindenre használható. (Music, education, documentaries, comedy).
Tulajdonképpen ezek az oldalak "újragondolt rádiók" - nincs felesleges szöveg, nem kell várakoznunk, bármikor kereshetünk, hallgathatunk, hozzászólhatunk és megoszthatunk; közzétehetjük saját szerzeményeinket - mindemellett használatuk egyszerű és teljesen ingyenes.
(Forrás: mixcloud , soundcloud )

Forrás: http://bit.ly/GBW3p9

Biztosan sokak számára ismerős a last.fm is, ami tulajdonképpen egy testreszabható on-line rádió. Ez az alkalmazás követi, hogy milyen zenéket hallgatunk, statisztikákat gyárt, megnézhetjük, melyik számot, melyik albumot, melyik előadót, milyen zenei stílust hallgattuk leggyakrabban.  "A nyilvántartást megtekinthetjük egy testreszabható webfelületen, amelyen van némi social networking szolgáltatás és a kedvenceinkhez hasonló művészek hallgatását is felajánlja." Megjelölhetjük kedvencünket, megismerkedhetünk a hozzánk hasonló zenei ízlésű felhasználókkal, küldhetünk üzenetet, megoszthatunk zenéket, vagy hogy épp most hallgatjuk a 10.000. dalt... "Ingyenesen elérhető mp3-akat tölthetünk le, közösségileg szerkesztett, Wikipédia-stílusú aloldalakon olvashatunk az előadókról, személyre szabott koncertinformációkat kapunk, illetve a Last.fm-től független (third-party) internetes üzleteken, e-kereskedő partnereken keresztül jegyeket, CD-ket, mp3-akat vásárolhatunk." Tartalmakat hozhatunk létre, kommentelhetünk, számokat tölthetünk fel - igazi web2.0-s alkalmazás. Sőt, ha beírunk egy előadót, hallgathatunk a stílusához közel álló dalokat, de kereshetünk rögtön zenei stílusra is. Mindemellett a last.fm a lakhelyünkhöz közeli koncerteket is ajánl, vagy a zenei ízlésünknek megfelelő fesztiválokat. "Közös érdeklődésű vagy egymáshoz közel élő csoportoknak is lehet csatornája, ha elegen összegyűlnek, hasonlóképpen minden címkéhez tartozhat csatorna, ha elég zene gyűlt össze egy címke alatt." Mikor ezt olvastam, arra gondoltam, hogy ezek szerint a last.fm is alkalmas lenne oktatási célokra, például az andragógiát hallgatók létrehozhatnának egy csatornát, ahol csupa olyan előadást vagy hanganyagot sugároznának, ami az andragógiához kapcsolódik. Ha pedig "nem lennénk elegen", előfizetéssel (havi 2,5 euróért) a reklámmentesség mellett a saját csatorna létrehozásának lehetőségét is megkapjuk. 
(Forrás: indieclub, wiki, Izsó Ákos)

Forrás: http://bit.ly/GD4FfF

A Youtube-hoz hasonlóan működik a YouMicro - csak nem videókat, hanem audio fájlokat (zene, hangeffektek) hallgathatunk és tehetünk közzé. "Az oldal a legkülönbözőbb szempontok szerint kategorizálja a zenéket, amelyekre természetesen szavazni is lehet, illetve arra is van mód, hogy a tetszésünknek megfelelő lejátszási listát válogassunk össze." Kedvenceinket itt is megjelölhetjük, megoszthatjuk közösségi oldalakon, hozzászólhatunk mások szerzeményeihez, lehet profilunk és így tovább. Kereshetünk stílus, felhasználó, előadó vagy cím szerint. Tényleg olyan, mint egy zenei youtube. Az oldal még nagyon friss (wikipédia oldala sincs!) de a készítői nagy reményeket fűznek hozzá!
(Forrás: techline)

Forrás: http://bit.ly/GEmMWh

És persze a google sem maradhat le semmiről :) Bár a Google Music még nagyon gyerekcipőben jár, a fejlesztők nagy erőkkel dolgoznak rajta (az alkalmazás itthon még nem elérhető, a linkre kattintva ezt láthatjátok is). A szolgáltatás egyenlőre még csak az USÁ-ban működik, de ott is korlátozással - a meghívós rendszer mellett az is kikötés, hogy egy felhasználó csak egy helyről streamelhet, ezzel próbálják kiszűrni azokat, akik nem legális zenéket töltenek fel. Merthogy az oldal úgy működik, hogy néhány zenei stílus kiválasztása után le kell tölteni egy programot, megadni a zenéink helyét a számítógépen, és a program feltölti a megjelölt albumokat/számokat. Így a zenéink bárhol, bármikor elérhetőek lesznek számunkra. Ehhez persze el kell fogadni a felhasználási feltételeket és nyilatkoznunk kell arról, hogy csak saját felhasználásra töltünk fel, és hogy kizárólag jogtiszta, legális forrásokból származó zenéket. "Egyelőre tehát csupán egy tárhelyszolgáltatás: több ezer számot lehet feltölteni és azokat akárhonnan meghallgatni - persze interneten. A felhasználók csak meghallgatni tudják zenéiket, letölteni például már nem. Zenebolt sincsen egyelőre, ahonnan zenét lehetne vásárolni, de a Google távolabbi tervei között ez szerepel." A meghívóban olvasható egy figyelmeztetés, miszerint a Google Music egyenlőre ingyenesen használható - tehát (a google-től szokatlan módon) várható, hogy előbb-utóbb fizetni is kell majd érte. A szolgáltatás androidos mobilokon és tableten is elérhető.
(Forrás: index, pdafanclub)


Na ezt nevezem én túlkínálatnak! Pedig ez korántsem átfogó gyűjtemény... Említhettem volna még a pandorát, az iTunes Music Store-t, a ZeneCentert, vagy a Hungaroton Records online zeneáruházát is. De további - számomra is ismeretlen - zenehallgatási lehetőségek garmadáját találhatjátok ebben a videóban.


Remélem nem volt teljesen hasztalan számotokra ez a bejegyzés :) Kellemes böngészést kívánok mindenkinek, akinek sikerült felkeltenem az érdeklődését!

Oktatási környezetek, technológiák, eszközrendszerek (andm128)

A 2012. március 7-i Távoktatás és e-learning előadáson az oktatási környezetekről hallhattunk. Pontosabban az oktatási környezet színtereiről , technológiájáról és eszközrendszeréről. Itt egy nagyon áttekinthető vázlatot találhattok (Teréz, hálánk a sírig üldöz). Nekem rendet rakott a fejemben, hogy tudom, mit mivel kössek össze, és hogy mostmár tudom, mi a különbség az online és a virtuális között :)


Amiből gazdálkodunk:
Az oktatási környezet színterei:

• kontakt oktatási tevékenység
• online eszközökkel támogatott oktatási tevékenység
• blended learning ("kevert" vagy "vegyes" oktatás)
• távoktatás, mint oktatási környezet

Az oktatási környezet technológiája és eszközrendszere:

• Kontakt osztálytermi tevékenység technológiája
• Szimuláció és számítógépes játékok az oktatásban
• mLearning, mobil tanulási környezet
• Online eszközrendszerek a tanulás támogatásában
• Online közösségek
• Online tanulási környezetek
• Virtuális oktatási környezetek technológiája

És hogy mit is jelentenek ezek? Az alábbiakban kifejtem röviden, mit értünk az egyes színterek és eszközrendszerek alatt. Kezdem az oktatási környezet színtereivel:


Kontakt oktatási tevékenység:
Ez a típusú tevékenység nem zárja ki a technológiai eszközök használatát, viszont nem jelenti a hálózathoz való kapcsolatódást. Egész pontosan hálózati kapcsolatok nélküli oktatási tevékenységeket jelent, amelyek térben és időben azonosak. Az oktatási folyamat és tartalom zárt környezetben zajlik, ami  nem azt jelenti, hogy nem enged be oktatási tartalmakat kívülről, de „ha már egyszer behoztuk, nem kergetjük ki, nem osztjuk meg…„ Az információs és kommunikációs folyamat nem elektronikus, tehát hús-vér emberek kommunikálnak egy térben és egy időben, látva/hallva/érezve egymás reakcióit, mozdulatait. Az oktatási folyamat zárt teremben zajlik.


Online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenység:
Ez lényegében megegyezik a kontakt oktatási tevékenység, azzal a különbséggel, hogy az oktatási folyamat során online eszközök is rendelkezésére állnak a folyamat résztvevőinek. Tehát az előző zárt terem nyitott teremmé válik, tehát az információ és kommunikáció kifelé is irányul, illetve kívülről is érkezik. Itt már beszélhetünk online kapcsolatról, (akár a teremben lévők között is lehet online kapcsolat). A tevékenységek  térben és időben itt is azonosak, viszont hálózati kapcsolat is van/lehetséges. Az információs és kommunikációs folyamatok is lehetnek elektronikusak: interaktív kapcsolatot teremtenek a környezeten belül, a külső környezetek között, valamint a külvilág felé.


Belnded learning környezet:
Ennek is része a kontakt tevékenység, viszont itt kiegészül a folyamat olyan feladatokkal, amiket más térben, más időben, online vagy virtuális környezetben kell megoldani (jórészt személyes jelenlétre épít, de a kontakt és online tevékenységek aránya nem különbözik jelentősen). Tehát a sz oktatási folyamatok környezetének egy része térben és időben változó, független. Nincs meghatározva, mikor és hol kell megoldani (házi feladat!) Ez a leggyakoribb és leghatékonyabb forma. Tovább növeli a hatékonyságot, ha egy virtuális közösség tagjai előbb személyesen is találkoznak, megismerik egymást. Az információs és kommunikációs folyamatok nem csak szinkron idejűek.


Távoktatás, mint oktatási környezet:
Egyáltalán nem zárja ki a kontakt tevékenységet, de a tanulás folyamatának döntő többsége virtuális környezetben, online zajlik. Ez a folyamat "visszafelé is működik" (pl.: blogtalálkozók), bár ez Magyarországon annyira nem jellemző. Tértől teljesen független, online környezetben időtől is, viszont virtuális környezetben azonos időben kell együtt lenniük a résztvevőknek. Az oktatási folyamat (csaknem) egésze online, kooperatív térben zajlik (pl online vita). Lehet tevékenység- (és?) vagy tartalomközpontú környezet. A folyamatban közvetett folyamatszabályozási eszközök szerepelnek, ezért különösen fontossá válik a motiváció szerepe. Törekedni kell arra, hogy olyan oktatási környezetet készítsünk/válasszunk, ami "leköti" a hallgatót, ne legyen kedve inkább megnézni egy sorozatot. Alaposan megfontolt környezetre van szükség, tudni kell befolyásolni és figyelembe venni, mi történik/történhet a folyamat során.

Most pedig röviden az oktatási környezet technológiájáról és eszközrendszereiről:


Kontakt osztályterem tevékenység technológiája 
Az alábbi eszközök tartozhatnak ide: projektor, interaktív tábla, egyéb digitális taneszközök és digitális tananyagok. Emellett beszélhetünk saját eszközökről: számítógép, tablet, Ipad.


Szimuláció és számítógépes játékok az oktatásban 
Beszélhetünk adott területet célzottan fejlesztő játékokról (pl. kresz tanfolyamhoz alkalmazott szimulációk), nem direkt/nem célzottan fejlesztő játékokról (pl. a Counter Strike nevü FPS játék, ami fejleszti a térlátást!) és olyan játékok is léteznek, amelyeknek egyáltalán nincsen fejlesztő hatása. Az elsőként említett fejlesztő (komoly) játékok, fejlesztő környezetek célja a képességfejlesztés, és remek eszköz a komplex tartalmak átadásához (előre meghatározott nevelési-oktatási céllal!)


mLearning, mobil oktatási környezet
Bárhonnan hozzáférhető az információ és a tartalom, mindegy milyen eszközt használunk. Itt a térbeli függetlenség áll a középpontban: bárhol képes vagyok/ tudok tanulni. Ez egy helytől/ platformtól és eszköztől független tanulási környezet, ami alapvetően tartalomközpontú, és az egyéni tanulást erősítő szemléletmód, a közösség és annak fejlesztése nem célja. De ha csupán a tartalom vagy információ megszerzésre irányul, akkor pedagógiai szempontból egy elmaradott dolognak számít, fontos, hogy tevékenység is kapcsolódjon hozzá. Tehát bárhol, bármikor, bármit (ez különbözteti meg a könyvtől) tanulhatok.


Online eszközrendszerek a tanulás támogatásában
Minden, ami online elérhető és a tanulást támogatja. Például a prezi.com, a gdocs, a slideshare, a ustream, vagy akár a youtube is! (Többen is youtuberól tanultuk meg egy videó segítségével hogyan kell notecard-ot készíteni SecondLife-ban!) Webes és online elérhető alkalmazások használata - akár  információ és tartalommegosztásra, legyen az kép, hang, szöveg, mozgókép, vagy hely (geolokáció, geocaching). Ezek a közösségi és tartalomszolgáltatásba is integrálható eszközök támogatják az interaktív kommunikációt (nem csak passzívan használni, hanem megosztani, feltölteni, érdemben hozzászólni!)


Online közösségek
A közös cél és értékfelfogás tartja össze ezeket a csoportokat, itt a személyes találkozásnak nincs jelentősége. Viszont a közösségépítés nagy hangsúlyt kap. Előfordulhat, hogy eredeti céljuk szerint nem tanulási környezetnek készültek – de ha alkalmas rá, akkor miért ne használnánk úgy? A mindennapi időfelhasználásban jelentős mértékben megjelennek ezek a közösségek/közösségi oldalak, ezért ha ebbe sikerül belecsempészni a tanulást, akkor - a ráfordított idő ugyan kicsit megnőhet - érdemi és hasznos munkát/tanulást végezhetünk/végeztethetünk. Sokoldalú, praktikus, életvezetésbe beépült információs és kommunikációs környezet (a megszokott környezetben könnyebben kommunikálunk! pl facebook vs e-learning). Viszont tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben kockázatokkal járhat.


Online tanulási környezetek
Itt a tanulási cél, nem szempont a közösségépítés. Két csoportját különböztetjük meg: LMS (Learning Management System) – tanulást menedzselő rendszerek és LCMS (Learning Content Management System) – tanulást és tartalmat menedzselő keretrendszer (pl.: Iliász, e-learning).


Virtuális oktatási környezetek technológiája
Nem online környezet (2D=online, 3D=virtuális!), és nem játékalapú környezetek. Sem a környezet, sem a személyek nem valósak, ezek mesterségesen kialakított, formázott 3D-s környezetek. A virtuális oktatási környezetek részben a valós oktatási folyamat technikai másolatai, részben a valós környezet korlátairól mentesített 3D-s terek. Itt is adott a lehetőség az interakcióra, és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a résztvevők, a felhasználók az interakció irányába mozdulnak, nem annyira érdekli őket a környezet. Három fő jellemzője: 
- multimédia:  tetszőlegesen beilleszthető és használható, illetve online eszközökkel használható
- kommunikáció – azonnali és késleltetett üzenet, hang, (már a valós telefont is át lehet irányítani a SecondLifeba!) korlátozott gesztusok, online megoldások támogatása, tanult
- tevékenységinterakció: nehezen induló, metakommunikáció hiánya, online támogatás

Mindezek ismeretében készítettem egy táblázatot, hogy az oktatási környezet színtereihez milyen technológiai és eszközrendszer kapcsolható. Zárásként ezt szeretném megosztani veletek:

Az oktatási környezet technológiája és eszközrendszere	Az oktatási környezet színterei
	Kontakt okt.-i tev.	Online eszközökkel támogatott kontakt okt. tev.	Blended learning környezet	Távoktatás, mint okt.-i környezet
Kontakt osztálytermi tevékenység technológiája	X	X	X	(X)
Szimuláció és számítógépes játékok		X	X	X
mLearning			X	X
Online eszközrendszerek a tanulás támogatásában		X	X	X
Online közösségek			X	X
Online tanulási környezetek			X	X
Virtuális oktatási környezetek technológiája			X	X

A táblázat azt mutatja, hogy mely technológia és eszközrendszer mely színtéren jelenhet meg. Remélem olyan világos és átlátható, mint amilyennek én látom :)