Ergonómia

Az ergonómia alapvetően ember és munkakörnyezete kapcsolatát, kölcsönhatásait vizsgálja. Emberközpontú tervezési szemlélet - mindig a felhasználóból indul ki: mit szeretne elérni, milyen eszközöket használ a munkavégzés során, milyen kölcsönhatások alakulnak ki, azokat mi okozza, azok mit okoznak... Az ergonómia egyrészt tudományág, amely "az adott rendszer emberi eleme és a többi rendszerelem közötti interakciók vizsgálatával foglakozik"; másrészt szakma, "amely elméleteket, elveket, adatokat és módszereket alkalmaz a tervezés folyamán abból a célból, hogy optimalizálja az emberi jó közérzetet és a rendszer teljesítőképességét.” /Nemzetközi Ergonómiai Szövetség (IEA) által 2000-ben elfogadott definíció/ 

Az ergonómia három fő optimalizációs célja:

·         hatékonyság

·         biztonság

·         komfort

Az ergonómia figyelembe veszi (az anatómia, az antropometria, a biomechanika, a fiziológia és a pszichológia tudományágakat segítségül hívva) a felhasználók képességbeli korlátait, és hozzájárul a használható, hatékony, biztonságos és kényelmes eszközök készítéséhez. Fontos, hogy az adott eszköz a környezeti tényezőktől függetlenül is használható legyen (hatékony, hatásos, hozzáférhető).

Hogy miért érdemes ergonomikus környezetet teremtenünk hallgatóink/ dolgozóink számára? Mert hatékonyabb lesz a munkavégzés, kevesebb a hiányzás, magasabb a minőség és a lojalitás, csökkennek az egészségkárosodás forrásai, növekszik a tanulás eredményessége... 

Az ergonómiai minőség biztosításához a felhasználóból kell kiindulnunk, és okvetlenül figyelembe kell vennünk a felhasználói tevékenységet és - amennyiben lehetőség van rá - kérdezzük meg, vagy vonjuk be a felhasználókat is a fejlesztésbe.

Beszélhetünk a tanulási környezetek és a tanulási tartalmak ergonómiájáról.

Tanulási környezetek ergonómiája

Ide tartozik a fizikai munkakörnyezet, amelyet számos hatás tehet kellemessé/kellemetlenné, kényelmessé/kényelmetlenné. Ilyen befolyásoló tényezők a hőmérséklet, a zaj, a rezgés, a fény, a színek, stb... Felmerült bennem, hogy egy virtuális oktatási környezet esetén nem csak a virtuális környezet ergonómiájára kell figyelnünk, hanem a valós környezet ergonómiája is nagyon meghatározó – hiszen leginkább az befolyásolja részvételi képességünket a virtuális térben.

Fontos az átláthatóság, hatékonyan és könnyen kezelhetőség, a megfelelő tanulási folyamat szervezése, tartalom vagy irányítás biztosítása, a hozzáférhetőség.

A tanulási tartalmak minőségi tényezői (4H)

• Használhatóság
Használhatóság szempontjából elhanyagolhatatlan a szoftver-ergonómiai megfelelőség, tanulási folyamatnak való megfelelőség. A legfontosabb használhatósági tényezők a tevékenység gyorsasága; a tevékenység közben elkövetett hibák száma; a felhasználó azon lehetősége, hogy az elkövetett hibákat a rendszer segítségével kijavítsa; a felhasználó ráfordításai a rendszer tanulása során; a felhasználó által elsajátított készségek tartóssága; a felhasználó azon lehetősége, hogy a rendszert igényei szerint a feladathoz illessze; a rendszerrel támogatott tevékenység átszervezhetősége; a felhasználó általános megelégedettsége a rendszerrel. Fontos hogy az adott eszköz vagy felület támogassa a felhasználót a kívánt cél elérésének érdekében. A használhatóságot befolyásolja a vizuális megjelenés: az elemek gyakorisága, átláthatósága, rendszerezettsége, csoportosítása.

• Hatékonyság
A tanulási folyamatot befolyásolja az információáramlás milyensége. Nem mindegy, milyen gyorsan, hány kattintás után érünk el bizonyos információkat, hogyan jut el hozzám a tananyag. Az egyszerűség, az átláthatóság mind a hatékonyságot növelik, akárcsak az egyértelmű instrukciók és a jól érthető, rendszeres visszajelzések.

• Hatásosság
Hatásos az elektronikus tartalom, ha a tanulási céloknak megfelel, ha jól ütemezhető, az adott határidőkkel összhangban tartható, és mély, alkalmazható tudás szerzésére biztosít lehetőséget.

• Hozzáférhetőség
A tartalom hozzáférhetősége összefügg a használhatósággal: mit látunk? Vizuális elemek, megfelelő tagolás, nem túl sok és erőszakos kiemelés, a kiegészítő elemek ne tereljék el a figyelmet... Tehát az információk legyenek egyszerűen és gyorsan hozzáférhetőek. Fontos még megemlíteni az aktív elemek és felületek egyértelmű kiemelését (pl.: továbbmutató link). A hozzáférhetőség technológiai értelmezését sem szabad figyelmen kívül hagynunk: az akadálymentességen túl, mindenki számára hozzáférhető feltételeket kell biztosítanunk.

?: Ön szerint melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ ergonómiai tulajdonságok? 

!: Szerintem az első és legfontosabb szempont, hogy mindenki hozzáférjen. Hiszen ez a használhatóság első lépése. Aztán a felületek kezelhetősége, átláthatósága; a funkciók egyértelműsége, az információszerzés és információcsere biztosítása, személyre szabhatóság.

? Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? (kontakt/online eszközökkel támogatott kontakt/blended learning/távoktatás)

! Természetesen kell. Bár szerintem minden esetben az a legfontosabb, hogy a tartalom vagy a tevékenységet szabályozó instrukció eljusson a felhasználóhoz. Mivel más igényekkel rendelkezik az a hallgató, aki kontakt órákon vesz részt, és mást igényel az, aki távoktatásban végzi a kurzust, az ergonómiai szempontok is egészen más megközelítésben vizsgálandóak mindkét esetben. Illetve minden esetben a felhasználó szempontjából kell közelíteni, így nehéz általánosságokat mondani.