2012. április 16., hétfő

A pedagógiai értékelés, mint taneszköz minősítő alapelv (Pásztor Zsóka - Szakács Zsuzsi)

A soron következő témával kapcsolatban azt a feladatot kaptuk, hogy válasszunk egyet az öt pedagógiai-didaktikai értékelési alapelv (oktatási módszerek; folyamattervezés, nevelési oktatási célok megvalósulása; felhasználói sajátosságok; differenciálás; pedagógiai értékelés) közül, és mutassuk be röviden, indokoljuk szükségességét, és adjunk egy 13+1 pontból álló útmutatást, ajánlást andragógusok számára, amivel megkönnyíthetjük egy taneszköz értékelését a pedagógiai értékelés szempontjából.

“A pedagógiai értékelés, a sikerek és a kudarcok befolyásolják a tanuló és a tanulócsoport tanulási motivációit, viszonyát az iskolához, a tantárgyakhoz, a pedagógushoz, hozzájárulnak a tanulási szokások rögzüléséhez vagy változásához, hosszabb távon hatnak a pályaválasztásra is. Az értékelés mintát ad a gyerekeknek az önértékeléshez és mások értékeléséhez.” (Radnóti Katalin, 2006)

Legelőször tisztázzuk a fogalmakat! A Pedagógiai Lexikonban a következő definíciókat találtuk:
A taneszköz “információhordozó, médium, oktatási eszköz, oktatási médium, oktatási segédeszköz, szemléltetőeszköz, tanítási eszköz, tanszer, tanulási forrás: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy.”  A taneszközöket többféleképpen csoportosíthatjuk: Különbséget kell tennünk a számítógépek megjelenése előtti és utáni időszak taneszközei között. A számítógép nélküli, „hagyományos” taneszközöknek a szakirodalomban elterjedt a történetii szempontú (Schramm [1977] négy nemzedékbe sorolja), az érzékszerveinkre gyakorolt hatás szerinti (auditív, vizuális, audiovizuális, taktilis [tapintható, manipulációs]), valamint a taneszköz elsődleges használója, a munkaszervezés szerinti (tanár, tanuló) osztályozása. (Itt olvashattok róla részletesebben)
Fontos szem előtt tartanunk, hogy a taneszköz nem öncélú produktum, a tanítás és tanulás, a pedagógiai folyamatok támogatására szolgál.
Forrás: http://bit.ly/IOM7yQ
Az értékelés visszacsatolás, visszajelzés a teljesítményről, tanulási folyamatról.  “Az értékelés a nevelés-oktatás központi rendszerszabályzó eleme országos, helyi, iskolai szinten, valamint az osztály/tanulócsoport és az egyének szintjén is”. Radnóti Katalin szerint “az értékelés nem más, mint a célok és az eredmények összevetése, az eredmények vizsgálata abból a szempontból, hogy céljaink szerint minek kellett volna eredményként létrejönnie.” Az értékelés funkciója lehet a tanulás ösztönzése, a tanulási teljesítmény minősítése, a tanulók differenciálása, a tanulók motiválása, a tanári hatékonyság igazolása, visszacsatolás a folyamatról, teljesítményről (tanárnak, diáknak, szülőnek). Három formáját különböztetjük meg: diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés. (Ezek mellett olvastunk még összehasonlító értékelésről is, de azt most nem részletezzük.)
  • Diganosztikus értékelés - helyzetfeltáró értékelés: ”a tudás tartalmi és strukturális feltérképezése azzal a céllal, hogy az eredmények és hiányosságok oka feltárható legyen”. Tulajdonképpen egy előzetes információszerzés arról, hogy a tanulók milyen szinten állnak, milyen lemaradásaik, vagy kiemelkedő képességeik vannak; megfelelnek.e az elvárásoknak; milyen feltételekkel kezdik az oktatás adott szakaszát; rendelkeznek-e az új ismeretek feldolgozásához szükséges tudáselemekkel. Tehát főleg a tanár/oktató számára szolgál hasznos információval. Feladata a döntés előkészítése. ”Ez történhet írásban, szóban, de valamilyen cselekvés, tanulói aktivitás részeként is.”
  • Formatív értékelés - fejlesztő, segítő értékelés. Információval szolgál tanárnak és tanulónak egyaránt. Egy új anyagrész elsajátításának sikerességének mérésére alkalmas, végigkíséri a pedagógiai folyamatot. “Alapvetően a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul; a tanulási sikerek megerősítését, a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárását.”
  • Szummatív értékelés - lezáró, összegző értékelés. Szinte minden estben minősítő funkcióval bír. Hozzájárul a tanulók kategorizálásához, egymáshoz való viszonyításukhoz. Visszajelzés a tanárnak és diáknak egyaránt.  “Egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusa,célja az összegzés, a záró minősítés. A tanulókat szelektálja, szűri. Hatékonyságának alapfeltétele, hogy objektív, hiteles és megbízható adatokat nyújtson.” Továbbtanulási szelekciós funkciót is betölthet, de ezek mellett információt nyújt a tanuló másokhoz viszonyított eredményeiről is, egyéni tanulási tevékenységéről, részteljesítményeiről is.
Forrás: http://bit.ly/HCCbE7

A pedagógiai értékelés egy taneszköz értékelésének szempontjából
Az értékelés olyan folyamat, amelynek során objektív vagy szubjektív kritériumok szerint szisztematikusan vizsgálják, megítélik egy jelenség, esemény, folyamat vagy tárgy értékét. Ennek legfontosabb lépései a problémamegértés, a tervezés, az adatgyűjtés, az elemzés, a feldolgozás, és (a folyamatos fejlődés-fejlesztés miatt) a követés.
A taneszközök értékelésének 5 fő szisztémája Nádasdi András szerint a következők:
  1. Kidolgozott szaktudományos, didaktikai, módszertani, média-kiválasztási, esztétikai, gazdaságossági, gyakorlati szempontrendszerek alapján véleményezés, bírálat, lektorálás.
  2. A média és az arról készült bírálatok részletes bemutatása egy kompetens testület, bizottság előtt, szakmai vita és döntés az átdolgozásról, jóváhagyásról, sokszorosításról, beszerzésről.
  3. Közvéleménykutatás egyszerű kérdőívek segítségével a felhasználók körében, a szakmai fogadtatás felmérése, „tetszésvizsgálat”, a célja leginkább a piackutatás.
  4. Fejlesztő kipróbálás, formatív értékelés, tesztelés kisebb mintán, egy-két osztályban, az alkalmazás megfigyelése, regisztrálása, az eredményesség mérése, a tökélesítés, korrekciók céljából.
  5. Kísérleti, szisztematkus beválás-, ill. eredményességvizsgálat, esetenként kontrollcsoport segítségével összehasonlító hatékonyságvizsgálat, a kapott eredmények értékelése matematikai statisztikai v. egyéb módszerekkel.

Digitális taneszközök értékelése

A digitális technológia terjedésével az oktatásban a feladat különösen jelentős kérdéssé válik, hiszen az interneten számtalan tananyag, illetve számtalan - a tanítás/tanulás során felhasználható - információ, kép, film stb. érhető el. A felhasználónak (akár oktatási, akár tanulási célból szeretné az adott tartalmat felhasználni) először meg kell győződnie arról, hogy mennyire megbízhatóak az információforrások, szavahihető-e a közzétevő, illetve (ideális esetben) rendelkezésre állnak-e esetleg referenciák, lektori vélemények is.
Megbízhatóság szempontjából ma már a tanulási környezetek, tananyag adatbázisok, keretrendszerek használata előnyösebb lehet, hiszen ezek tartalma több szűrőn is átmegy a nyilvánosságra kerülés előtt. A tananyagok kiválasztása során maga a tanár/tanuló is szűrő feladatot lát el, amikor érdekes - bár nem feltétlenül megbízható - felületről (pl. blogok, videomegosztók) származó információkból válogat.
Forrás: http://bit.ly/IgjVRQ
A sulinet.hu oldal digitális taneszközök megbízhatóságáról informál minket. (Link az ajánlóban!) Jogszabályi kereteket alakítottak ki a digitális taneszközök értékeléséhez, amit a Digitális Tananyag Fejlesztő Társaság (DTFT) fogalmazott meg, az Oktatási Hivatal szervezésében. Ennek az értékelésnek alapelve, hogy a digitális tananyagok közötti választást az segíti elő legjobban, ha független, szakmailag, pedagógiailag és technológiailag is képzett szakértők véleménye is alátámasztja mindazt, amit a fejlesztők termékeikről állítanak. Segítség, és biztos szakmai kiindulási pont áll tehát annak a rendelkezésére, aki a digitális tananyagok között keresgél. 


Mind a hagyományos, mind pedig a digitális taneszközök értékelésére szigorú törvényi szabályozás alakult ki, ami kétszáz éves múltra tekint vissza. Az IT eszközök bekapcsolásával, az online felületek bevonásával azonban sokszor a szabályozás nem tud lépést tartani. Támaszkodhatunk a szabályozottság biztos hátterére, de emellett elengedhetetlen, hogy a pedagógus rendelkezzen azzal a széleskörű ismerettel, ami alapján képes önmaga is megítélni egy-egy tartalom, vagy eszköz megbízhatóságát, hasznosságát.


Jó példa a felhasználhatóság megítélésének és értékelésének szempontjából a facebook, ami az előadások keretében is sokszor került elő példaként az online tanulás kapcsán. Megbeszéltük, hogy nem tanulási célból tervezték, ám amennyiben a pedagógus rendelkezik a közösségi oldal funkcióinak ismeretével, tanulásra, tanuló közösség létrehozására alkalmasként ítélheti meg az oldalt attól függetlenül, hogy szerepel-e a DTFT rendszerében. Az alapos háttérismeret fontos kompetencia tehát a taneszközök értékelésekor, ahogy a kreativitás is, amikor innovatív módszerek bevezetéséről van szó.   

13+1
Forrás: http://bit.ly/HOq37F


És végül következzen 13+1 jó tanács, javaslat, mit vegyünk figyelembe és mit tartsunk szem előtt egy taneszköz értékelésekor (a pedagógiai értékelés szempontjából):

1) Törekedjünk objektivitásra, akár tanulót, akár taneszközt értékelünk!
2) A taneszköz megbízhatósága fontos szempont!
3) Tartsuk szem előtt, hogy tudjuk-e a megfelelő környezetben haszni az adott taneszközt!
4) Vizsgáljuk meg, a taneszköz mennyire illeszkedik a sajátosságokhoz!
5) Vizsgáljuk meg, mennyire igazodik az igényeinkhez - ezt mindig vegyük figyelembe!
6) Vizsgáljuk meg, mennyire ágyazható be hatékonyan egy nevelési, oktatási folyamatba az adott taneszköz!
7) Vizsgáljuk meg, hogy mennyire teszi hatékonnyá az értékelési folyamatot!
8) Átfogó képet érdemes értékelni, megtévesztő lehet egy-egy negatívum figyelmen kívül hagyása az értékelés mérlegelésénél!
9) Az elérhetőség, a hozzáférhetőség, a felhasználás gyakorlati kivitelezhetősége is fontos szempont!
10) Különösen a digitális taneszközök esetében a sokszínűség, kihasználhatóság előnyt jelent!
11) Fontos, hogy a taneszköz a differenciálás elvével összeegyeztethető legyen!
12) Vizsgáljuk meg a taneszközt a tanulók szemével is! Alkalmazkodik az igényeikhez?
13) A taneszköz legyen alkalmas a visszacsatolásra, a pedagógusi munka szempontjából is!
+1) Az egyes taneszközök értékelése nem lehet lezárt folyamat, a folyamatos fejlődéssel, fejlesztéssel számolni kell, időről-időre átgondolni az értékelést!

Ajánló
Az alábbi oldalakat, cikkeket ajánljuk szíves figyelmetekbe, nagy részét mi is használtuk, vagy írás közben bukkantunk rá, és érdekesnek, hasznosnak találtuk!
Bejegyezte: dátum:
Címkék: , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)