% | fő | millió | lefedettség | szakadék? | mobil (múlthét/2)

Óriásit változott a véleményem a digitális esélyegyenlőtlenségről a témahétnek köszönhetően. Ebben a bejegyzésben néhány statisztikai adattal fűszerezem beszámolómat arról, hogy mennyi mindent gondoltam tévesen.

Forrás: http://bit.ly/Hj6f5d

Nem tudtam elhinni, hogy a digitális esélyegyenlőtlenség nem (csak) anyagi természetű probléma. Pedig nem (csak) az. Már amennyiben a hozzáférésre gondolunk esélyegyenlőtlenség alatt. Ma Magyarországon tulajdonképpen nincs olyan ember, aki ha szeretne, ne tudna a világhálóra kapcsolódni - ha nem is otthon, valahol a közvetlen környezetében. 

"Az internet-előfizetések száma 2011 március végén már meghaladta a 3,4 milliót, ez ötödével több, mint 2010 ugyanezen időpontjában." - olvasható a KSH 2011. első negyedévéről készült gyorsjelentésében (KSH: Távközlés, internet 2011. I. negyedév). Tehát az mindenképpen megállapítható, hogy dinamikusan növekedett az előfizetések száma egy év alatt. És egy előfizetés nem feltétlenül egy internethasználót jelent, jelenthet egy családot, azaz 4-5 főt is! "A dinamikus fejlődés a szolgáltatók közötti  éles technológiai és árversenynek is köszönhető." - olvashatjuk a jelentésben. Az egyre inkább megfizethető mobilnetnek köszönhetően egy év alatt 44%-kal nőtt a mobilnetre előfizetők száma, a vezeték nélküli szegmens pedig 39%-kal bővült. Tavaly ilyenkor az összes internet-előfizetés 40%-a tartozott a mobil kategóriába.

Ehhez képest egy fél évvel később, "az internet-előfizetések száma 2011. szeptember végén megközelítette a 4 milliót, amely több mint negyedével meghaladja a 2010 azonos időpontjában mért szintet". (KSH: Távközlés, internet 2011. III. negyedév). Tehát alig fél évvel később az internet előfizetések száma óriásit növekedett. "A vezeték  nélküli szegmens egy év alatt 54%-kal bővült. A nagymértékű változáshoz erőteljesen hozzájárult az egyre inkább megfizethető mobilinternet, amely 59%-kal növekedett. Az összes internet-előfizetés 47%-a a mobilkategóriába tartozott, részaránya egy év alatt közel 10 százalékponttal lett nagyobb." 

A KSH becslései szerint az ország lakossága 2011. júliusában 9967 000 fő volt. Tehát ha azt feltételezzük, hogy egy előfizetés nem egyenlő egy előfizetővel, akkor kis jóindulattal azt is mondhatjuk, hogy az ország lakosságának több mint fele rendelkezik közvetlen hozzáféréssel. 

Forrás: http://bit.ly/H4k2kk

Az már egészen bizonyos számomra, hogy nem a lefedettség a ludas a lakosság másik felének esetében. Ugyanis "a kormány célja az, hogy 100 százalékos legyen az országban a szélessávú internet-lefedettség". (itt olvastam) Egy másik cikkből pedig arról értesültem, hogy a szolgáltatók szerint 5 éven belül elérhető a 100%-os lefedettség (mobilnetet is beleértve!) Tehát a minőségi internet-hozzáférés hamarosan országszerte 100 százalékossá válik, "csak" eszközre van szükségünk hozzá. Ugyanitt olvastam, hogy a számítógép-ellátottság viszont a legoptimistább statisztikák szerint sem közelíti meg a közeljövőben a 90%-ot sem. 

Szóval aki szeretne, az tudna. Nem győzöm hangsúlyozni a megdöbbenésemet. Az a bizonyos digitális szakadék akkor mégsem olyan óriási? Attól függ, mit értünk digitális szakadék alatt. A lefedettséget ezennel ünnepélyesen kiemelem a kalapból, a hozzáféréssel együtt, hiszen az ország minden településén található könyvtár, iskola, teleház vagy polgármesteri hivatal, ahol a lakosság számára eszközt és hozzáférést biztosítanak. (Kicsit utánajártam, és Zalaköveskút bizonyult a legkevesebb lakosú községnek, itt mindössze 23-an laknak, de polgármesteri hivatal itt is van, feltételezem internet-hozzáférés is. Az általam rendszeresen látogatott helyek közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tákos község a legkisebb, 162 lakosával, saját iskola nélkül, viszont teleház működik a községben és több lakásba be van vezetve az internet!) 
Akkor pusztán attitűd és hozzáállás kérdése a digitális esélyegyenlőtlenség? Azért ezt nem merném kijelenteni. Az eszközhiány még jócskán ott hever a kalapban. Azt be kell látnunk, hogy a hozzáférés nem rendszeres és tudatos használatot jelent. Bár ha mindenkinek lenne megfelelő eszköze és minőségi internet-hozzáférése (ezt az állapotot valószínűleg soha nem fogjuk elérni, ezt többször többen kimondtuk a témahét során, most csak játsszunk el a gondolattal!), a digitális szakadék akkor sem szűnne meg létezni. Lennének olyanok, akik soha nem kapcsolnák be; lennének olyanok, akik nem tudnák, hogyan működik; lennének olyanok, akik nem tudnák mi mindenre használhatnák; és lennének olyanok, akik nem tudnák kihasználni. Tehát az attitűd és a hozzáállás is jó nagy helyet foglal el a kalapban. De kérdem én, akik még soha nem láttak ilyet, azok honnan tudnák, hogy mire való? Akiket nem veszik a fáradságot, hogy megismerjék/megtanulják, azokat miért kellene kényszeríteni? Akik nem érzik hiányát (mert enélkül is életben maradtak eddig), azok most miért éreznék?

Forrás: http://bit.ly/HnN0ue

Úgy gondolom, nem eszközt kell biztosítani mindenki számára, hanem lehetőséget. Lefedettséget, a hozzáférés lehetőségét, és valamiféle támogatást azoknak (főleg gyerkőcöknek és fiataloknak), akiknek szükségük van az eszközre. Ennek érdekében már indult néhány program is, például az eMagyarország Program (eMOP), mely országszerte internet-hozzáférési pontok kialakítását tűzte ki céljául. A program sikere az eMOP-2 indítását eredményezte, melynek célja már arra irányult hogy az elektronikus ügyintézéshez minden állampolgár férjen hozzá felhasználóbarát formában. (Forrás: wiki)
Egy másik hasonló program lehetett volna a digitális közmű projekt (egy jó kis anyag róla itt), de ezt a programot leállították. E program is az informatikai infrastruktúra fejlesztését célozta volna meg, olyan településeken kívánta biztosítani a szélessávú internethez való hozzáférést, amelyeken eddig nem volt erre lehetőség. De "tervben van" az infokommunikáció fejlesztése: "Ma Magyarországon nagy a digitális szakadék és írástudatlanság. Ezen javítani kell tájékoztatással, oktatással, illetve a feltételek megteremtésével. Hiszen nehezebben tud vagy akar internetezni az, akinek a lakóhelyén nem adott a széles sávú internet lehetősége. Ezért az államnak a széles sáv kiterjesztésében szintén fontos feladata van." (Aki kíváncsi, itt olvashatja tovább a Nyitrai Zsolttal készült interjút)


Mobil(net)
A hét során felmerült bennem, hogy vajon okvetlenül szükséges-e mindenkinek számítógéppel/ számítógép hozzáféréssel rendelkeznie? Az egy háztartásra vetített PC- és laptop penetráció 2010 végén csupán 55%-os volt. Ezt az arányt túllépte az internetképes mobiltelefonok aránya. (Forrás: Arany-Horváth Zsuzsa) Ezt olvasva elgondolkodtam azon, hogy vajon mennyi idejük van még a számítógépeknek és laptopoknak? Mikor veszik át a hatalmat az okostelefonok és tabletek? Vagy mikor jön egy újabb eszköz, ami minden eddigit lepipál? Vagy már létezik is, csak nem tudok róla? Egy idő után ezek is megfizethetőek lesznek, és kiszorítják az általunk jelenleg használt eszközöket. Ez a természet rendje, tudom. Vagyis inkább a technika megállíthatatlan fejlődésének rendje. 

Forrás: http://bit.ly/GYmtWX

A másik dolog, amin elgondolkodtam (épp ebből kifolyólag), hogy ha ezek a mobil eszközök kiütik a nyeregből a jó kis asztali gépeket, velük együtt repül a vezetékes internet is. Hogy állunk az internet mobilizálásával? A fent idézett KSH gyorsjelentésekben óriási növekedést láthatunk a mobilnet terjedésében (egy év alatt közel 50%-kal több előfizető!). Az indexen olvastam, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közlése szerint idén "februárban 2,265 millióra nőtt Magyarországon a mobilinternet-előfizetések száma". Egy korábbi közlés szerint januárban 2,214 millió volt a mobilinternet-előfizetések száma. Ebből is láthatjuk, hogy egy hónap alatt több 50.000 mobilnet-előfizetés köttetett. (Más kérdés, hogy mennyien használják aktívan a mobilnet nyújtotta szolgáltatásokat, a cikk szerint februárban 1,770 millióan). Vajon a mobil és vezetékes internet sorsa ugyanaz, mint a mobil- és vezetékes telefon sorsa? Szép lassan mindenki lemondja a "vezetékesét"?
Ezek a jelenségek vajon növelik vagy csökkentik a digitális esélyegyenlőtlenséget? Csökkentik, mert egy internetes telefon olcsóbb, mint egy számítógép? Vagy mert így jópár lépcsőfokot átugorva zárkózhatnának fel a lemaradók? Növeli, mert akik a napi betevőre spórolnak, a mobil helyett is az ételt fogják választani, míg lemaradásuk egyre csak nő? Vagy mert azok is a szakadék szélére sodródnak, akik nem tudnak/ nem akarnak/ nem áll módjukban "mobilra váltani"?
Mindenesetre most még nem használjuk ki a hordozhatóság kínálta lehetőségeket, annyi szent. Ezt egy tavalyi KutatóCentrumos cikkben talált adatokkal szeretném alátámasztani. Az eszközök elterjedése százalékos arányban a következőképpen alakult:
asztali gépek (PC, Mac) - 75%
laptop/notebook/netbook - 53%
táblagép (tablet) - 1 %

/2214 válaszadó, 18-54 év/

UK

Forrás: http://bit.ly/HkTewS

A végére pedig szeretnék ajánlani egy cikket, melynek címe: A digitális szakadék problémája. Ugyan direkt magyar vonatkozása nincsen, az Egyesült Királyság digitális szakadékáról szól, de mindenképpen tanulságos számunkra is! Egy kis ízelítő: 
"A digitális szakadék nem a technológia ügye [...] Az efféle szakadékokat az ember hozza létre, és olyan társadalmi tényezőkre vezethetők vissza, mint az oktatás hiányosságai."

"A jövedelmek és a képzettség szintjének egyenlőtlensége a digitális szakadék okai."

"Kétségtelen tény: a digitális szakadéknak megvan a hatalma ahhoz, hogy a mai egyenlőtlenségeket szélesebbre és mélyebbre formálja."
"Digitális vagy jóléti szakadék?"